Balaton MTB Maraton 2016. 05. 01. – Ati beszámolója

Ott kezdem, ahol a kolozsvári beszámolót abbahagytam. Hétfőn hajnalban három óra alvással kezdtem a hetet. Egész hét nehezen ment a munka is és az edzés is. A Balaton MTB Maratonra nem is neveztem elő. Gondolkodtam, hogy ha megint úgy el leszek készülve, mint az előző hétvégén, akkor egyszerűen kihagyom. Ha viszont nem így lesz, akkor élek a helyszíni nevezés lehetőségével. Abból, hogy most ezt a beszámolót olvasod, nem nevezhető túl nagy nyomozói készségnek ha kikövetkeztetted, hogy az utóbbi történt.

Érzetre most sem voltam fittebb, mint egy héttel ez előtt, sőt. Szombat éjszaka-vasárnap hajnalban háromszor ébredtem arra, hogy görcsöl a lábam. Ezt nem fogtam fel jó jelnek. Okos dolog lenne versenyezni, amikor egy sima alvást sem tudok megoldani? Hatkor ébreszt az óra, felkelek, mint akit agyonvertek. Nincs kedvem versenyezni. Mit versenyezni, lenni sem…
Nem is készülődök csak leülök és átgondolom, hogy van-e értelme ma kimozdulni a házból. Nem jutottam dűlőre. Heni azért készülődött, talán jobban bízott bennem, mint én magam. Nyolc órakor úgy döntöttem, hogy szundítok egy keveset és ha még időben felébredek, akkor megyek, ha nem akkor pedig c’est la vie. Kilenckor felébredtem, bár a három gyermekünk mellett nem is volt igazi alvás. Gyors számolás kómásan, hogy leérünk-e még időben? Le. Kis nevezési segítséggel talán működhet a dolog. Útközben hívtam Robiékat, akik még ugyan csak nem értek oda, de megkérték Szabó Miki csapattársunkat, hogy járjon közre az ügy érdekében. Innét is köszi még egyszer! Szuper ez megvan, már csak oda kell érni 12:00 előtt valamivel.
Fél tizenkettőkor megérkeztünk. Ancsától megkaptam a rajtcsomagot és gyorsan összekészítettem magamat és a bringát is. Pár perc pörgetés Robival és már állhatunk is a rajhoz. Illetve a történeti hűség kedvéért még előtte, kb 11:57-kor   vettem pár gélt és már rajtoltunk is. Kb a mezőny közepére sikerült beállnom a rajtnál így a faluból kivezető aszfalton próbáltam előrébb kerülni. Amikor kijutottunk a faluból már láttam ismerősöket a közelben. Így valamennyire megnyugodtam, hogy kb. megfelelő pozíciónál lehetek. A pulzusom nagyon magasan de mégsem éreztem, hogy probléma lehet rövid időn belül. A fennsík szerű részen a Meditech-es Papp Attilával és Noé Balázzsal haladtunk egy darabig egy bolyban. A második lejtőn már másik bolyban találtam magam. Több VKE Nelson-os bringás és egy Merkapt-os fiatal valamint Tatanka-s versenyzővel kerülgettük egymást nagyjából így telt el az első kőr.
A másodikban a Merkaptos sporttársal leszakítottuk a többieket és egy darabig váltogatva vezettünk egymásnak. A következő sík szakaszon fokoztam a tempót és egyedül maradtam egy rövid ideig. Hegedűs Ádámot, Pál Zsoltot és Szabó Tivadart értem utol meg még egy ismeretlen bringást, akikkel együtt haladtunk kilométereken át. Pár láncleesés nehezítette a dolgom, mert az első váltóm elállítódott. Kétszer kellett leszállnom pillanatokra, a többit a cipő orrával megoldottam. Az végső öt km-en belül értük utol Berkes Mészáros Janiékat, akik egy Nelsonos versenyzővel régóta látótávon belül voltak. Nagy sebesség különbséggel érkeztünk és innentől felszálltak a vonatunkra. Még az utolsó élvezetes csiki-csukis hullámvasút előtt Táncos Sanyiék is meglettek ha jól emlékszem ugyan csak egy Nelson-os kollágával mentek egymás mellett. Még kétszer meg kellett állnom láncot igazítani, így a bolyról leszakadtam, majd felértem. Itt már sem a felérésre pocsékolt energiaveszteség sem pedig az utolsó pozi nem kedvezett. Berkes Janinak is volt valami gondja, ami miatt meg is állt de végül ő is felért ránk.
Végigrobogtunk az imént említett király szakaszon és a rövid távos versenyzők kerülgetése után beestünk a faluba. Utolsó előtt a bolyban. Itt még sikerült egy vagy két pozícióval előrébb kerülnöm de aztán hamar jött a szalagozott befutó, ami a verseny végét jelentette egy jó kis sprinttel. Csak lazán nem görcsölve. Hihetetlen. Igazi VERSENY volt. Minden másodpercében. Nagyon élveztem és nem jöhetett volna jobbkor ez az élmény. Azt a tanulságot mindenképpen levontam belőle, hogy a befektetett munka megtérül. Még ha nem is mindig akkor, amikor várjuk vagy szeretnénk, de jön az eredmény. Kategória 7. és abszolút 12. hely.

No Comments Yet.