V. Szálka Triatlon – Losonczi Kornél beszámolója

Hétvégén teljesítettem a Szálka Triatlon középtávú versenyét.

14045582_10208150464338501_1371000410915402123_nSzálka messze a legszebb versenyhelyszín az eddigi versenyeim közül. Aki nem volt még ott, menjen el legalább egy hétvégére, mert varázslatos hely. Az úszást a dombokkal körbevett, festői szálkai tóban rendezték tükörsima vízen. A biciklipálya szinte végig erdőben vagy erdőszélen ment, gyönyörű dimbes-dombos pályán. A futás a tóparton és Szálka főutcáján kanyargott, nem csak jobbra-balra, hanem fel-le is. Szeretem az ilyen hullámzó futópályákat, mert Érden már megszoktam, hogy sík pálya nem létezik. Az időjárás ideális volt, kívánni nem lehet tökéletesebbet: levegő 16-24 fok, víz 23 fok, enyhe szél, csodálatos, változékonyan felhős ég.

A versenyről most kicsit kevesebbet fogok írni, mert bár szinte minden rekordomat megdöntöttem, a futásban megint bemutattam a nagy  halált, amivel szépen leromboltam a versenyemet és az élményt.
Az úszásom egyéni rekord lett, ami a sebességet illeti. Az idő nem volt releváns, mert az úszópályát nagyon elmérték, kb. 400 méterrel rövidebb volt a hivatalosnál. A biciklin szintén egyéni rekordot döntöttem, közel 30 km/órával tekertem úgy, hogy a 4 körből az utolsón már turistatempóban gurultam, hogy rákészüljek a futásra. A biciklipályán volt egy szép kanyargós lejtő. Itt megdöntöttem a végsebesség rekordomat: 83,5 km/órával (!!!) repesztettem (eddig 71 volt a rekordom). Kis szerencsém is volt, mert a lejtőn utolértem és megelőztem két versenytársamat és a szélárnyékukat kihasználtam. Új élmény volt, hogy az úszás után nem egy kihalt úton kellett a mezőny után erednem, mert a középmezőny végén jöttem ki a tóból és rengeteg versenytársammal együtt egyszerre indultunk biciklizni. Ahol ráadásul szépen előzgettem is. 🙂
Az összetett eredményem a félig gyalogolt félmaraton ellenére is egyéni rekord lett.

Más szempontból is fontos volt ez a verseny. Kicsit több, mint egy éve gyógyíthatatlanul megfertőzött a triatlonitis nevű betegség. 🙂 Azóta jó pár embert hoztam közelebb ehhez a sporthoz, de Dóra Balogh az első, aki versenyzésig is eljutott. Tegnap Szálkán teljesítette élete első sprint távját. Dóri, nagyon becsülöm a bátorságodat és gratulálok a szép eredményhez (2 óra 1 perc)! Erre ráadásul a tavalyi maratoni felkészüléseddel álltál neki, de futóedzések nélkül.😀
Mi lett volna, ha még készülsz is a versenyre? 🙂

 

13932807_10208150464618508_5787925976405857573_n

No Comments Yet.